Mutatjuk az első amerikai elnökjelölti vita legfontosabb pillanatait.
Joe Bidennek nem sikerült megnyugtatnia azokat, akik a korával kapcsolatban aggódnak, hiszen az első elnökjelölti vita során több alkalommal is láthatóan összezavarodott. A CNN forrásai szerint a vita után pánik uralkodott el a Demokrata Pártban. Biden már a vita elején elfelejtette, hogy mit is akart mondani az abortusz témájában, amit Donald Trump egy éles megjegyzéssel használt ki: „Nem tudom, mit mondott a végén, de szerintem ő sem.” - közölte a Telex.
Trump számára a vita tétje kisebb volt, hiszen a kihívónak nem kellett megvédenie az előző évek teljesítményét. Ugyanakkor agresszívan tartotta napirenden fő témáját, a bevándorlást, még akkor is, amikor a feketék gazdasági lehetőségeiről volt szó.
A csütörtöki vita különlegessége, hogy 1988 óta először nem a kétpárti Elnöki Vitabizottság szervezte, hanem Biden döntése alapján rendezték meg. A jelenlegi elnöknek fontos volt bizonyítania, hogy 81 évesen is fitt az elnöki posztra, ezért a vitát több mint négy hónappal a választások előtt tartották meg, ami példa nélküli.
Biden többször összezavarodott saját gondolataiban, de voltak erős pillanatai is. Például, amikor a társadalombiztosításról beszélt, és kihasználta az alkalmat, hogy Trump gazdasági terveit kritizálja, valamint megemlítette, hogy Trumpot a történelem legrosszabb elnökének szavazták meg. Trump viszont a gyerekgondozás kérdésére válaszolva arról beszélt, hogy az ország romokban van, és Biden újraválasztása esetén az ország talán meg is szűnik létezni.
A vita során Trump Nancy Pelosit okolta a 2021. január 6-i eseményekért, és bár szóba hozta a tiszta választások kérdését, nem adott egyértelmű választ. Biden válaszul megemlítette, hogy Trump szerint Magyarország és Lengyelország is veszélyben lenne, ha Putyin Kijevet elfoglalná. Trump vádolta a demokratákat azzal, hogy bűncselekményeket néznek el, míg Biden arra hívta fel a figyelmet, hogy Trumpot bűnösnek találták a viszony titokban tartására tett kísérletei miatt.
Európai szempontból a legizgalmasabb az ukrajnai háború kérdése volt. A moderátorok kérdésére Trump a szokásos követhetetlen kitérők után csak kimondta, hogy elfogadhatatlannak tartja Putyin békefeltételeit, vagyis eddigi területszerzéseinek elismerését. De arra már nem volt hajlandó válaszolni, hogy hogyan rendezné a konfliktust, csak arról beszélt, hogy ennek a háborúnak nem lett volna szabad kirobbannia, és alatta nem támadta volna meg Putyin Ukrajnát. Trump szerint Putyint az afganisztáni kivonulás kudarca bátorította fel, azért pedig teljes mértékben Bident hibáztatta. Az afganisztáni kivonulásról valójában Trump egyezett meg a tálibokkal, és ő jelentette be nyilvánosan is a tervezett időpontját, táviratozva ezzel a táliboknak, hogy mikorra kell koncentrálniuk támadásaikat. Igaz, Biden se változtatta meg a döntést – mondjuk ő már alelnökként, 2009-ben is heves vitába szállt Barack Obamával a kérdésben, mert már akkor is a kivonulás pártján volt.
Joe Bidennek nem sikerült megnyugtatnia azokat, akik a korával kapcsolatban aggódnak, hiszen az első elnökjelölti vita során több alkalommal is láthatóan összezavarodott. A CNN forrásai szerint a vita után pánik uralkodott el a Demokrata Pártban. Biden már a vita elején elfelejtette, hogy mit is akart mondani az abortusz témájában, amit Donald Trump egy éles megjegyzéssel használt ki: „Nem tudom, mit mondott a végén, de szerintem ő sem.” - közölte a Telex.
Trump számára a vita tétje kisebb volt, hiszen a kihívónak nem kellett megvédenie az előző évek teljesítményét. Ugyanakkor agresszívan tartotta napirenden fő témáját, a bevándorlást, még akkor is, amikor a feketék gazdasági lehetőségeiről volt szó.
A CNN közvélemény-kutatása szerint a nézők 67 százaléka Trumpot érezte a vita győztesének, míg négy évvel ezelőtt az első vita után 60 százalék Biden mellett voksolt. A felmérés alapján az emberek 44 százaléka nem bízik Trumpban, de Biden esetében ez az arány 57 százalék. Ugyanakkor a megkérdezettek 81 százaléka szerint a vita nem változtatta meg a véleményüket.
A csütörtöki vita különlegessége, hogy 1988 óta először nem a kétpárti Elnöki Vitabizottság szervezte, hanem Biden döntése alapján rendezték meg. A jelenlegi elnöknek fontos volt bizonyítania, hogy 81 évesen is fitt az elnöki posztra, ezért a vitát több mint négy hónappal a választások előtt tartották meg, ami példa nélküli.
Biden többször összezavarodott saját gondolataiban, de voltak erős pillanatai is. Például, amikor a társadalombiztosításról beszélt, és kihasználta az alkalmat, hogy Trump gazdasági terveit kritizálja, valamint megemlítette, hogy Trumpot a történelem legrosszabb elnökének szavazták meg. Trump viszont a gyerekgondozás kérdésére válaszolva arról beszélt, hogy az ország romokban van, és Biden újraválasztása esetén az ország talán meg is szűnik létezni.
A vita során Trump Nancy Pelosit okolta a 2021. január 6-i eseményekért, és bár szóba hozta a tiszta választások kérdését, nem adott egyértelmű választ. Biden válaszul megemlítette, hogy Trump szerint Magyarország és Lengyelország is veszélyben lenne, ha Putyin Kijevet elfoglalná. Trump vádolta a demokratákat azzal, hogy bűncselekményeket néznek el, míg Biden arra hívta fel a figyelmet, hogy Trumpot bűnösnek találták a viszony titokban tartására tett kísérletei miatt.
Európai szempontból a legizgalmasabb az ukrajnai háború kérdése volt. A moderátorok kérdésére Trump a szokásos követhetetlen kitérők után csak kimondta, hogy elfogadhatatlannak tartja Putyin békefeltételeit, vagyis eddigi területszerzéseinek elismerését. De arra már nem volt hajlandó válaszolni, hogy hogyan rendezné a konfliktust, csak arról beszélt, hogy ennek a háborúnak nem lett volna szabad kirobbannia, és alatta nem támadta volna meg Putyin Ukrajnát. Trump szerint Putyint az afganisztáni kivonulás kudarca bátorította fel, azért pedig teljes mértékben Bident hibáztatta. Az afganisztáni kivonulásról valójában Trump egyezett meg a tálibokkal, és ő jelentette be nyilvánosan is a tervezett időpontját, táviratozva ezzel a táliboknak, hogy mikorra kell koncentrálniuk támadásaikat. Igaz, Biden se változtatta meg a döntést – mondjuk ő már alelnökként, 2009-ben is heves vitába szállt Barack Obamával a kérdésben, mert már akkor is a kivonulás pártján volt.
