Gyökerek - a Reiki evolúciója
<CENTER>Ikanaramu kotoaru toki mo utsusemi no hito no kokoro yo yutaka naranamu Isten manifesztációjaként minden helyzetben remélj, és ragyogó szívedet tárd szélesre (Japán 122. uralkodója, a Meidzsi Császár) </CENTER>
A Teremtés életet és fejlõdést támogató aspektusa végtelenül gazdag változatosságban jelenik meg: egy jellegzetes megnyilvánulása a Reikiként ismert energetikai rendszer. Az energia ilyen formában való újrafelfedezése Japánban, a XX. század elején történt, ezért a Reiki története valójában a japán történet, még akkor is, ha hisszük, hogy ez az energia mindig is létezett (és létezni fog).
Számos, a szellemvilágból csatornázott információ utal az energia jelenlétére az õsi civilizációkban (Atlantisz, Lemuria, stb.). A legújabb kutatások az egyiptomi kultúrát kapcsolják össze a korai japán vallási gyakorlattal, az "elveszett" izraeli törzsek Japán-beli jelenlétének feltételezésével: így a legõsibb, legendás kultúráktól egészen Japánig követhetjük nyomon az energia megnyilvánulásait.
A japán történet több ezer évet ível át: az ókortól a huszadik század elejéig tartó titokzatos, és a mai napig sem kellõen feltárt folyamatként. Számos tényezõ együttes megléte és egyedülálló kombinációja volt szükséges ahhoz, hogy 80-90 évvel ezelõtt a Reiki megnyilvánulhasson a Kiotó melletti Kurama hegyen, és azóta is jelen lehessen életünkben.
A legfontosabb ilyen tényezõ talán az - ekkorra már - államvallási rangra emelkedett Sinto jelenléte. E rendkívül sajátos, az írott japán történelem elõtti idõkben gyökerezõ és a japán életérzést talán a legmarkánsabban kifejezõ gyakorlat voltaképpen nem is vallás, sokkal inkább a természetben megnyilvánuló teremtõ erõk és az isteni eredetû ember közös útja. A Sinto nem a nyugati értelemben vett szervezett és dogmatikus vallás: a már idõszámításunk elõtt 500 körül jelenlevõ hitrendszer központi fogalma a Kami, a természetben mindenhol jelenlevõ isteni minõség. Kami-ja van a településnek, a tájegységnek, a földnek, a köveknek, a fának, a víznek, a tûznek és az állatoknak. A tündérek, elementálok világát idézõ entitások fölött az istenek hierarchikus világa található: a kezdetben a mindent megteremtõ Isten és késõbbi poláris minõségeket manifesztáló megnyilvánulásai (Nap-Hold). A hitrendszer fontos elemei a család, az õsök, a tradíciók tisztelete, a természet szeretete, a test és lélek tisztaságának kultiválása, a Kami-k ünneplése. A sinto szentély a japán táj kiemelkedõ energetikájú helyei köré épül: sziklák, folyószakaszok, fák kisugárzása teszi lehetõvé a teremtõ energiákkal való kapcsolatfelvételt. Az idõszámításunk utáni 8. században a sinto már államvallás: az õsök és tradíciók tisztelete kiegészül a császári család isteni eredetének elismerésével. Ebbõl az idõbõl datálódik maga az elnevezés is; a kínai eredetû szóösszetétel, a sin tao jelentése: a szellem (az istenek) útja.
Ekkorra már a japán spiritualitás egy másik fontos eleme is megjelenik: a Kínából, Koreából érkezõ buddhizmus. Kezdetben (a hatodik századtól) az új tanok befogadása igen csak felszínes folyamatként zajlik: Buddhát és a bódhiszattvákat csupán újabb Kamiként tisztelik. Késõbb egyre többen értik meg az új ideológia lényegét; a mahajána buddhizmus rituális gazdagsága, szervezett, hierarchikus egyházi felépítése, mûvészetében megjelenõ, lenyûgözõ formavilága is egyre többeket késztet csatlakozásra. Úgy tûnhetett, hogy az új eszmék sikeresen fedik el a régi hitvilágot, a valóságban azonban a sinto életérzés folyamatosan jelen volt (és jelen van) a japán ember világában. Az üzenet világos: az élet és az élõk tisztelete, a természettel való harmonikus együttélés, a teremtett világ szépségének mély átélése. Mindez szöges ellentétben állt a buddhizmus pesszimista, sötétebb tónusú szemléletével, amelyben az élet illuzórikus és csupán szenvedések forrása. A buddhista megoldás az ellentétek feloldására az a kompromisszumos gondolat volt, hogy a buddhizmus és a sinto ugyanannak az igazságnak a két oldalát képviseli.
A XVII. század közepétõl a XIX. század utolsó harmadáig a buddhizmus gyakorlatilag az egyetlen engedélyezett vallás volt, Japán pedig szinte a külvilágtól való teljes elzárkózásban élt. 1868-tól új korszak kezdõdik: a Meidzsi Restauráció, a nyitottság, a felvilágosult császári kormányzás és egyszersmind a sinto elõtérbe kerülésének történelmi jelentõségû szakasza. E rendkívül fontos fejleményekkel szinte egyidõben, 1865-ben, a Keio periódus elsõ évében, augusztus 15-én született Mikao Usui. A Tendai, majd 27 éves korától a Singon buddhista iskola világi szerzetese volt; valamikor 1914 és 1919 között (itt a különféle források némileg ellentmondóak) Zen buddhizmust tanult. Singon su: a Valódi Szó iskolája mikkjo, azaz az ezoterikus buddhizmus egyik, különösen a mantrák használatát tekintve, a tibeti tantrikus buddhizmushoz közel álló rendszer. A tanítások középpontjában Dainicsi Njorai, a legfõbb kozmikus Buddha áll. A singon szerint bárki még ebben az életben elérheti a megvilágosodást a legfõbb Buddhával való azonosság felismerésével. Usui magas rangú kormánytisztviselõ és ugyanakkor családi vállalkozásuk feje is volt. Elképzelhetõ, hogy üzleti problémák vagy még inkább a spirituális útkeresés egyik mélypontján fordul egy zen szerzeteshez és kezdi meg vele tanulmányit. Végül az apát tanácsára egy igen szigorú, - teljes böjttel együtt járó - 21 napos meditációra, a sju gjo-ra vállalkozik az abban az idõben a kivételes energetikai sajátosságairól is széles körben ismert Kurama-hegyi (=Kurama Jama) szentélynél. A folyamatos meditáció végére eljut szatorijához, személyes megvilágosodásához; megtalálja élete célját, az ansin ricumei-t, ami nem más, mint az elme zavartalan békéje, az életcél biztos tudatában. Nem sokkal ez után ráébred, hogy a meditáció során, a feje körül érzékelt energia csodálatos gyógyító hatással rendelkezik. Innentõl kezdve az események felgyorsulnak és ugyanakkor hosszú, kemény munka veszi kezdetét: a gyógyító technika kidolgozása, finomítása és egy módszer kidolgozása az energia átadására (beavatás). A gyógyító módszert Reiki ho-nak, az energia átadását Reidzsu-nak nevezi: élete során megszámlálhatatlanul sok ember gyógyulását segítette, és közel 2000 embernek adta át a Reiki használatának titkait.