A 10 éves dollárkötvényből végül 2,25 milliárd dollárnyi ajánlatot, a 30 évesből pedig 2 milliárd dollárnyit fogadott el a mai nemzetközi kötvénykibocsátás keretében az Államadósság Kezelő Központ – közölte az IFR News a Refinitiv oldalán. Ez a Portfolio adatai szerint a magyar állam minden idők legnagyobb egynapi új adósságkibocsátása, mai árfolyamon 1258 milliárd forint.
Az IFR egész nap során végigkövette, hogy hogyan hízott az ajánlati könyv (erről délelőtt itt, délután pedig itt írtunk), és végül úgy tudja, hogy több mint 15,5 milliárd dollárnyi vételi ajánlatot tettek a befektetők világszerte. Tekintettel arra, hogy az ÁKK a tegnap módosított finanszírozási tervében azt vázolta, hogy akár 4,5 milliárd eurónyi, 5,3 milliárd dollárnyi forrást is hajlandó bevonni, így ehhez az elméleti kerethez képest a 15,5 milliárdos ajánlat mintegy háromszoros lefedettséget jelent.
Fontos hangsúlyozni, hogy ebből a minden eddiginél nagyobb (5,3 milliárd dollár) rövid távú forrásbevonási tervből következően két további rekord is született. Egyrészt maga a 15,5 milliárd dollár elképesztően nagy összeg, nominálisan a legnagyobb egynapi befektetői felajánlás magyar államkötvényekre, és ebből is következően az ezekből elfogadott 4,25 milliárd dollárnyi ajánlat is a legnagyobb egynapi adósságkibocsátás a magyar államtól.
Varga Mihály pénzügyminiszter is ott lesz a Portfolio október 19-i Budapest Economic Forum konferenciáján, így a mai rekord mértékű adósságkibocsátás, illetve annak háttere és a tervezett költségvetési politikai lépések is bizonyára szóba kerülnek majd előadásában.
INFÓJELENTKEZÉS
Az IFR azt is tudja, hogy végül az erőteljes vételi érdeklődés miatt a két papír hozamfelára tovább szűkült. A 10 éves kötvénynél végül 100 bázispontra szűkült a felár (délelőtt még 130 bp volt az indikatív felár, ami délutánra 105 bp-ra szűkült), a 30 évesnél 150 bp-ra szűkült a felár (délelőtt még 180 bp volt, délutánra ez 155 bp-ra szűkült).
Mivel a 10 éves amerikai államkötvény hozama jelenleg 1,29%, így a 100 bázispontos felár azt jelenti, hogy ebből a papírból 2,29%-os hozam mellett vont be 10 évre forrást a magyar állam. A 30 éves amerikai kötvény hozama jelenleg 1,855%-os, így 150 bázispontos felárral számolva 3,355%-os hozam mellett tudott 30 évre forrást bevonni az állam.
Az ÁKK oldalán elérhető adatok szerint 2011-ben egy nap alatt 3 milliárd dollárnyi, 2013-ban 3,25 milliárd dollárnyi, 2014-ben szintén 3 milliárd dollárnyi egynapi devizakötvény-kibocsátást hajtott végre az adósságkezelő, így tehát ezekhez képest a mai 4,25 milliárdos csomag új rekord. Eurókötvényekből korábban jellemzően 1 milliárd eurónyi forrást vont be egy-egy nap a magyar állam, aztán tavaly novemberben az EU-s költségvetési vitákra való felkészülés jegyében és idén lejáró devizakötvények előfinanszírozása érdekében hirtelen 2,5 milliárd eurónyi forrást bevont a magyar állam.
Az IFR News kedd délelőtti EMEA kötvénykibocsátási körképe arra hívta fel a figyelmet, hogy a maiak lesznek 7 év után az első dolláralapú kibocsátások (utoljára 2014 márciusában volt 1, illetve 2 milliárd dolláros kibocsátás) és ami még érdekesebb, hogy névtelen források alapján azt is tudni vélik, hogy mire fog elmenni az akár 4,5 milliárd eurónyi friss magyar állami forrásbevonás:
Ha igazak a fenti információk, akkor az ÁKK tegnapi közleményében elnagyoltan közölt forrásbevonási célok mögött egészen konkrétan tudjuk a valós okokat. Így tehát nagyrészt jövőre lejáró adósságelemekre von most be előre forrást az állam, de
figyelemre méltó költségvetési költekezésre (0,7 milliárd euró, kb. 240 milliárd forint) is megteremtené a fedezetet.
Ez lehet például a nyugdíjkiegészítéssel, nyugdíjprémiummal kapcsolatos őszi kiadás is, amelyek a gyors gazdasági növekedés és magas infláció miatt váltak szükségessé.
Mindez azért is érdekes, mert az első 8 havi államháztartási hiány az egész éves megemelt hiánycélnak csak a 47%-a volt, így tehát látszólag még mindig hatalmas a mozgástér az év végi költekezésre. Esélyes azonban, hogy nem ez a helyzet, mert korábbi kormánydöntésekkel/ígéretekkel idénre még „beégetett” csomó kiadási tételt a kormány, de ez még nem realizálódott, így tehát az 53%-nyinál valójában sokkal kisebb a költségvetési deficitnövelési mozgástér. Erre utal az is, amit a napokban megírtunk, miszerint a gyors növekedés mellett keletkező adóbevételeket szintén gyors ütemben el is költi a kormány.
Így tehát azért válhatott szükségessé a két könnyen érthető/elfogadható forrásbevonási tétel (EU-s helyreállítási források elmaradása az elhúzódó brüsszeli viták miatt, 2022-es tételek előfinanszírozása) mellett még egy elnagyoltan közölt harmadik célra is forrást bevonni, mert
a látszólag nagy költségvetési mozgástér mellett a valós mozgástér idénre már kicsebb, viszont bizonyos kiadásokat (infrastruktúra-fejlesztés, nyugdíjak, oktatás) még meg akar finanszírozni a kormány.
Íme a kibocsátás számadatai
Az IFR egész nap során végigkövette, hogy hogyan hízott az ajánlati könyv (erről délelőtt itt, délután pedig itt írtunk), és végül úgy tudja, hogy több mint 15,5 milliárd dollárnyi vételi ajánlatot tettek a befektetők világszerte. Tekintettel arra, hogy az ÁKK a tegnap módosított finanszírozási tervében azt vázolta, hogy akár 4,5 milliárd eurónyi, 5,3 milliárd dollárnyi forrást is hajlandó bevonni, így ehhez az elméleti kerethez képest a 15,5 milliárdos ajánlat mintegy háromszoros lefedettséget jelent.
Fontos hangsúlyozni, hogy ebből a minden eddiginél nagyobb (5,3 milliárd dollár) rövid távú forrásbevonási tervből következően két további rekord is született. Egyrészt maga a 15,5 milliárd dollár elképesztően nagy összeg, nominálisan a legnagyobb egynapi befektetői felajánlás magyar államkötvényekre, és ebből is következően az ezekből elfogadott 4,25 milliárd dollárnyi ajánlat is a legnagyobb egynapi adósságkibocsátás a magyar államtól.
Varga Mihály pénzügyminiszter is ott lesz a Portfolio október 19-i Budapest Economic Forum konferenciáján, így a mai rekord mértékű adósságkibocsátás, illetve annak háttere és a tervezett költségvetési politikai lépések is bizonyára szóba kerülnek majd előadásában.
INFÓJELENTKEZÉS
Az IFR azt is tudja, hogy végül az erőteljes vételi érdeklődés miatt a két papír hozamfelára tovább szűkült. A 10 éves kötvénynél végül 100 bázispontra szűkült a felár (délelőtt még 130 bp volt az indikatív felár, ami délutánra 105 bp-ra szűkült), a 30 évesnél 150 bp-ra szűkült a felár (délelőtt még 180 bp volt, délutánra ez 155 bp-ra szűkült).
Mivel a 10 éves amerikai államkötvény hozama jelenleg 1,29%, így a 100 bázispontos felár azt jelenti, hogy ebből a papírból 2,29%-os hozam mellett vont be 10 évre forrást a magyar állam. A 30 éves amerikai kötvény hozama jelenleg 1,855%-os, így 150 bázispontos felárral számolva 3,355%-os hozam mellett tudott 30 évre forrást bevonni az állam.
Az ÁKK oldalán elérhető adatok szerint 2011-ben egy nap alatt 3 milliárd dollárnyi, 2013-ban 3,25 milliárd dollárnyi, 2014-ben szintén 3 milliárd dollárnyi egynapi devizakötvény-kibocsátást hajtott végre az adósságkezelő, így tehát ezekhez képest a mai 4,25 milliárdos csomag új rekord. Eurókötvényekből korábban jellemzően 1 milliárd eurónyi forrást vont be egy-egy nap a magyar állam, aztán tavaly novemberben az EU-s költségvetési vitákra való felkészülés jegyében és idén lejáró devizakötvények előfinanszírozása érdekében hirtelen 2,5 milliárd eurónyi forrást bevont a magyar állam.
Mire kell a pénz?
Az IFR News kedd délelőtti EMEA kötvénykibocsátási körképe arra hívta fel a figyelmet, hogy a maiak lesznek 7 év után az első dolláralapú kibocsátások (utoljára 2014 márciusában volt 1, illetve 2 milliárd dolláros kibocsátás) és ami még érdekesebb, hogy névtelen források alapján azt is tudni vélik, hogy mire fog elmenni az akár 4,5 milliárd eurónyi friss magyar állami forrásbevonás:
- Úgy tudják, hogy ebből csak kicsit több, mint 500 millió euró az a tétel, amit az EU-tól várt, de elmaradó helyreállítási források miatt kellene bevonni (ez helytelen feltételezés, mert a helyreállítási programunk elfogadása esetén rögtön megnyílna 13%-nyi, 326 milliárd forintnyi előleg folyósításának lehetősége, ami 0,93 milliárd euró a mai árfolyamon).
- További 2,86 milliárd eurónyi tétel 2022-ben lejáró adósságelemek előfinanszírozását szolgálja. Ez a buzgó adósság előfinanszírozás abból is eredhet, hogy az MNB a minap jelezte: lassítani fogja a forintalapú kötvényvásárlási programját és majd le is állítja, így tehát a forintalapú kötvénypiac tehermentesítésére egyfajta előremenekülés ez.
- A fennmaradó kb. 0,7 milliárd eurónyi forrás pedig „különböző költségvetési kiadási célokat finanszírozna, mint például infrastruktúra-fejlesztés, nyugdíjak, oktatás céljára megy el.
Ha igazak a fenti információk, akkor az ÁKK tegnapi közleményében elnagyoltan közölt forrásbevonási célok mögött egészen konkrétan tudjuk a valós okokat. Így tehát nagyrészt jövőre lejáró adósságelemekre von most be előre forrást az állam, de
figyelemre méltó költségvetési költekezésre (0,7 milliárd euró, kb. 240 milliárd forint) is megteremtené a fedezetet.
Ez lehet például a nyugdíjkiegészítéssel, nyugdíjprémiummal kapcsolatos őszi kiadás is, amelyek a gyors gazdasági növekedés és magas infláció miatt váltak szükségessé.
Mindez azért is érdekes, mert az első 8 havi államháztartási hiány az egész éves megemelt hiánycélnak csak a 47%-a volt, így tehát látszólag még mindig hatalmas a mozgástér az év végi költekezésre. Esélyes azonban, hogy nem ez a helyzet, mert korábbi kormánydöntésekkel/ígéretekkel idénre még „beégetett” csomó kiadási tételt a kormány, de ez még nem realizálódott, így tehát az 53%-nyinál valójában sokkal kisebb a költségvetési deficitnövelési mozgástér. Erre utal az is, amit a napokban megírtunk, miszerint a gyors növekedés mellett keletkező adóbevételeket szintén gyors ütemben el is költi a kormány.
Így tehát azért válhatott szükségessé a két könnyen érthető/elfogadható forrásbevonási tétel (EU-s helyreállítási források elmaradása az elhúzódó brüsszeli viták miatt, 2022-es tételek előfinanszírozása) mellett még egy elnagyoltan közölt harmadik célra is forrást bevonni, mert
a látszólag nagy költségvetési mozgástér mellett a valós mozgástér idénre már kicsebb, viszont bizonyos kiadásokat (infrastruktúra-fejlesztés, nyugdíjak, oktatás) még meg akar finanszírozni a kormány.
