Orosz bűnöző is vásárolt letelepedési kötvényt a magyar államtól. Az esetről a Magyar Nemzet számolt be kedden. A lap értesülését a Miniszterelnöki Kabinetiroda arra hivatkozva nevezte komolytalannak, hogy az illető nevét nem írta le az újságíró.
A szerző szerint azonban nem is írhatta volna, mert azzal törvényt sértett volna. Az ellenzéki pártok a letelepedési kötvények forgalmazásának leállítását és a nemzetbiztonsági bizottság összehívását sürgetik.
A Magyar Nemzet értesülései szerint egy jogerősen elítélt orosz bűnöző is vásárolt magyarországi letelepedési államkötvényt. Wiedemann Tamás, a cikk szerzője az ATV A nap híre című műsorában elmondta: azért furcsa az egész ügy, mert akinek nem tiszta a múltja, az elvileg nem kaphat letelepedési engedélyt, hiszen biztonsági kockázatot jelent.
De hogyan sikerült kijátszania a rendszert, amikor elvileg négyszeres szűrőn esnek át a letelepedési kötvények vásárlói? A bevándorlási hivatal szabályai azt írják elő, hogy a szokásos tartózkodási hely szerinti hatóság által kiállított erkölcsi bizonyítványra van szüksége a vásárlónak. Az újságíró szerint ez az orosz állampolgár ezért áttette a lakhelyét egy Karib-szigeteki offshore-országba, és az ottani hatóságtól kért tiszta pedigrét.
Wiedemann Tamás a műsorban elmondta, hogy három éve foglalkozik a letelepedési kötvények körüli anomáliákkal, és nem érti, hogy nem csapja ki a biztosítékot, hogy a szemünk előtt zajlik egy százmilliárdos korrupciós ügy. A külföldi befektetők számára egyébként nagyon vonzó a magyar letelepedési kötvény, mert ez a legolcsóbb a piacon, és nagyon egyszerű a megszerzése: az újságíró elmondása szerint elég egyszer bemenni egy külképviseletre, ahol megkötheti a szerződést, és be sem kell tennie a lábát Magyarországra.
A Magyar Nemzet újságírója megjegyezte: szerinte veszélyes játékot űz azzal a kormány, hogy
míg az egyik oldalon csúcsra járatja a menekültellenes kampányt, a másik oldalon több mint 15 ezer embernek adott pénzért letelepedést.
Komolytalan állítások?
Kedden egyébként reagált a kormány Wiedemann cikkére, Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára szerint komolytalan állításokon és rágalmakon alapul az írás. Szerinte azért is nehéz komolyan venni a cikket, mert meg nem nevezett külföldire hivatkozik. Az államtitkár szintén elmondta, hogy a befektetőket többszörösen átvilágítják: többek között a rendőrség, nemzetbiztonsági szervek és a TEK is.
A Magyar Nemzet munkatársa Dömötör Csaba szavaira reagálva elmondta, hogy a bevándorlási hivatalnál körülbelül ötperces munkával ki tudnák deríteni, hogy kiről szól a cikke, ehhez mindössze annyit kéne tenniük, hogy megnézik a kötvényt-vásárló orosz állampolgárokat, és hogy milyen erkölcsi bizonyítványt adtak le. Hozzátette: ha megnevezte volna az illetőt, azzal személyiségi jogot sértett volna, és vétett volna az értékpapírtitok ellen, ami miatt könnyen bíróság előtt találhatná magát.
Wiedemann szerint elgondolkodtató, hogy 2016-ban nyíltan arra kér egy államtitkár egy újságírót, hogy törvényt sértsen.
Biztonsági kockázat vagy korrupciós ügy?
Erről maga Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter beszélt nemrégiben. A tárcavezető is felsorolta azt a négy szervezetet, aminek ellenőriznie kell azokat, akik letelepedési kötvényt akarnak vásárolni Magyarországon. Az ellenőrzésre 30 nap áll rendelkezésre, Lázár szerint így minden feltétel adott, amellyel csökkenthető a biztonsági kockázat. Igen ám, csakhogy a biztonsági kérdés mellett van egy másik szál is, mégpedig a már említett korrupciógyanú.
Lázár János
Wiedemann a cikkében elmagyarázza, hogy a letelepedési konstrukció lényege, hogy a külföldi befektetők legalább háromszázezer euróért ötéves futamidejű államkötvényt vásárolhatnak, cserébe pedig letelepedési engedélyt kapnak. A kötvényt csak az Országgyűlés gazdasági bizottsága által kijelölt vállalkozások forgalmazhatják, amelyeket egy kivételével az offshore cégek körében népszerű helyszíneken jegyeztek be.
Jelenleg öt ilyen vállalkozásnak van forgalmazási engedélye, ezek között egy magyar kft. található, a többi céget a Kajmán-szigeteken, Liechtensteinben, Máltán és Cipruson jegyezték be. „A társaságok ügyfelenként 45–60 ezer euró szolgáltatási díjat is kérnek, továbbá náluk landolnak a kötvények után járó kamatok is, ami ügyfelenként további 29 ezer euró. Ez azt jelenti, hogy 74–89 ezer eurót nyernek egy ügyfélen, ami jelenlegi árfolyam mellett 23–27,6 millió forint jutalék kötvényenként. Eddig 3917 kötvényt adtak el, ezáltal 90–108 milliárd forint bevételhez jutottak a többségében offshore helyszíneken bejegyzett vállalkozások. Ebből 34 milliárd forint közpénz, hiszen az állam kamatot is fizet a kötvények után” – áll a cikkben.
Kakuk György, a DK elnökségi tagja szintén vendége volt az ATV műsorának. Meglátása szerint egyeseknek nem érdeke a hatékony ellenőrzés, hiszen akkor többen kiesnének a vásárlásból, emiatt pedig kevesebb pénz folyna be magánzsebekbe. „Ez az igazi nagy kockázat” – tette hozzá a politikus. Nagy Boldizsár nemzetközi jogász pedig arra is felhívta a figyelmet, hogy a kötvényvásárlók közül szinte senki nem akar Magyarországon befektetni, a többségnek az a célja, hogy a schengeni területen belül szabadon utazhasson. Hozzátette, hogy a magyar állam konkrétan bukik az üzleten, hiszen diszkont áron adja, majd teljes áron veszi vissza a kötvényeket.
16 ezer betelepített ember
Az MSZP azt sérelmezi, hogy a kormány milliárdokat költött el bevándorlás-ellenes kampányra, miközben ezreket „csábított” Magyarországra, akik fizettek a letelepedési engedélyért. Demeter Márta, a szocialisták országgyűlési képviselője az ATV műsorában elmondta: családtagokkal együtt már 16 ezer ember „hívott” be így a kormány.
A politikus szerint ezzel a kormány veszélyezteti a magyar és az európai uniós állampolgárok biztonságát,
hiszen a cikkben említett orosz befektetőről is kiderült, hogy nem tiszta az előélete. Demeter szerint csak az a kérdés, hogy a szűrést végző szervek végzik ennyire rosszul a munkájukat, vagy hogy a kormány szándékosan huny szemet a profit érdekében.
Az MSZP elfogadhatatlannak tartja a helyzetet, ezért törvényjavaslatot nyújt be, amelyben kezdeményezi a letelepedési kötvények megszüntetését, a kötvényforgalmazó cégek gazdasági bizottság előtt történő elszámoltatását, illetve a kötvényből származó hasznuk 75 százalékos megadóztatását.
A szerző szerint azonban nem is írhatta volna, mert azzal törvényt sértett volna. Az ellenzéki pártok a letelepedési kötvények forgalmazásának leállítását és a nemzetbiztonsági bizottság összehívását sürgetik.
A Magyar Nemzet értesülései szerint egy jogerősen elítélt orosz bűnöző is vásárolt magyarországi letelepedési államkötvényt. Wiedemann Tamás, a cikk szerzője az ATV A nap híre című műsorában elmondta: azért furcsa az egész ügy, mert akinek nem tiszta a múltja, az elvileg nem kaphat letelepedési engedélyt, hiszen biztonsági kockázatot jelent.
De hogyan sikerült kijátszania a rendszert, amikor elvileg négyszeres szűrőn esnek át a letelepedési kötvények vásárlói? A bevándorlási hivatal szabályai azt írják elő, hogy a szokásos tartózkodási hely szerinti hatóság által kiállított erkölcsi bizonyítványra van szüksége a vásárlónak. Az újságíró szerint ez az orosz állampolgár ezért áttette a lakhelyét egy Karib-szigeteki offshore-országba, és az ottani hatóságtól kért tiszta pedigrét.
Wiedemann Tamás a műsorban elmondta, hogy három éve foglalkozik a letelepedési kötvények körüli anomáliákkal, és nem érti, hogy nem csapja ki a biztosítékot, hogy a szemünk előtt zajlik egy százmilliárdos korrupciós ügy. A külföldi befektetők számára egyébként nagyon vonzó a magyar letelepedési kötvény, mert ez a legolcsóbb a piacon, és nagyon egyszerű a megszerzése: az újságíró elmondása szerint elég egyszer bemenni egy külképviseletre, ahol megkötheti a szerződést, és be sem kell tennie a lábát Magyarországra.
A Magyar Nemzet újságírója megjegyezte: szerinte veszélyes játékot űz azzal a kormány, hogy
míg az egyik oldalon csúcsra járatja a menekültellenes kampányt, a másik oldalon több mint 15 ezer embernek adott pénzért letelepedést.
Komolytalan állítások?
Kedden egyébként reagált a kormány Wiedemann cikkére, Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára szerint komolytalan állításokon és rágalmakon alapul az írás. Szerinte azért is nehéz komolyan venni a cikket, mert meg nem nevezett külföldire hivatkozik. Az államtitkár szintén elmondta, hogy a befektetőket többszörösen átvilágítják: többek között a rendőrség, nemzetbiztonsági szervek és a TEK is.
A Magyar Nemzet munkatársa Dömötör Csaba szavaira reagálva elmondta, hogy a bevándorlási hivatalnál körülbelül ötperces munkával ki tudnák deríteni, hogy kiről szól a cikke, ehhez mindössze annyit kéne tenniük, hogy megnézik a kötvényt-vásárló orosz állampolgárokat, és hogy milyen erkölcsi bizonyítványt adtak le. Hozzátette: ha megnevezte volna az illetőt, azzal személyiségi jogot sértett volna, és vétett volna az értékpapírtitok ellen, ami miatt könnyen bíróság előtt találhatná magát.
Wiedemann szerint elgondolkodtató, hogy 2016-ban nyíltan arra kér egy államtitkár egy újságírót, hogy törvényt sértsen.
Biztonsági kockázat vagy korrupciós ügy?
Erről maga Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter beszélt nemrégiben. A tárcavezető is felsorolta azt a négy szervezetet, aminek ellenőriznie kell azokat, akik letelepedési kötvényt akarnak vásárolni Magyarországon. Az ellenőrzésre 30 nap áll rendelkezésre, Lázár szerint így minden feltétel adott, amellyel csökkenthető a biztonsági kockázat. Igen ám, csakhogy a biztonsági kérdés mellett van egy másik szál is, mégpedig a már említett korrupciógyanú.
Wiedemann a cikkében elmagyarázza, hogy a letelepedési konstrukció lényege, hogy a külföldi befektetők legalább háromszázezer euróért ötéves futamidejű államkötvényt vásárolhatnak, cserébe pedig letelepedési engedélyt kapnak. A kötvényt csak az Országgyűlés gazdasági bizottsága által kijelölt vállalkozások forgalmazhatják, amelyeket egy kivételével az offshore cégek körében népszerű helyszíneken jegyeztek be.
Jelenleg öt ilyen vállalkozásnak van forgalmazási engedélye, ezek között egy magyar kft. található, a többi céget a Kajmán-szigeteken, Liechtensteinben, Máltán és Cipruson jegyezték be. „A társaságok ügyfelenként 45–60 ezer euró szolgáltatási díjat is kérnek, továbbá náluk landolnak a kötvények után járó kamatok is, ami ügyfelenként további 29 ezer euró. Ez azt jelenti, hogy 74–89 ezer eurót nyernek egy ügyfélen, ami jelenlegi árfolyam mellett 23–27,6 millió forint jutalék kötvényenként. Eddig 3917 kötvényt adtak el, ezáltal 90–108 milliárd forint bevételhez jutottak a többségében offshore helyszíneken bejegyzett vállalkozások. Ebből 34 milliárd forint közpénz, hiszen az állam kamatot is fizet a kötvények után” – áll a cikkben.
Kakuk György, a DK elnökségi tagja szintén vendége volt az ATV műsorának. Meglátása szerint egyeseknek nem érdeke a hatékony ellenőrzés, hiszen akkor többen kiesnének a vásárlásból, emiatt pedig kevesebb pénz folyna be magánzsebekbe. „Ez az igazi nagy kockázat” – tette hozzá a politikus. Nagy Boldizsár nemzetközi jogász pedig arra is felhívta a figyelmet, hogy a kötvényvásárlók közül szinte senki nem akar Magyarországon befektetni, a többségnek az a célja, hogy a schengeni területen belül szabadon utazhasson. Hozzátette, hogy a magyar állam konkrétan bukik az üzleten, hiszen diszkont áron adja, majd teljes áron veszi vissza a kötvényeket.
16 ezer betelepített ember
Az MSZP azt sérelmezi, hogy a kormány milliárdokat költött el bevándorlás-ellenes kampányra, miközben ezreket „csábított” Magyarországra, akik fizettek a letelepedési engedélyért. Demeter Márta, a szocialisták országgyűlési képviselője az ATV műsorában elmondta: családtagokkal együtt már 16 ezer ember „hívott” be így a kormány.
A politikus szerint ezzel a kormány veszélyezteti a magyar és az európai uniós állampolgárok biztonságát,
hiszen a cikkben említett orosz befektetőről is kiderült, hogy nem tiszta az előélete. Demeter szerint csak az a kérdés, hogy a szűrést végző szervek végzik ennyire rosszul a munkájukat, vagy hogy a kormány szándékosan huny szemet a profit érdekében.
Az MSZP elfogadhatatlannak tartja a helyzetet, ezért törvényjavaslatot nyújt be, amelyben kezdeményezi a letelepedési kötvények megszüntetését, a kötvényforgalmazó cégek gazdasági bizottság előtt történő elszámoltatását, illetve a kötvényből származó hasznuk 75 százalékos megadóztatását.
